Navigáció
· Főoldal
· FAQ
· Bannereink
· Statisztika

· Szeretetszoba
· Írj Blogot

· Cikkek
· Galéria
· Fórum
· Letöltések
· Linkek
· Hírek

· Keresés
· Kapcsolat

Képek

CHAT-ek


SZERETET SZOBA
Csevegők:
Kik Csevegnek:


RÉGI CHAT
A régi chat csak megtekintésre van fent.

IndigóTeszt

Ha kíváncsi vagy, hogy Te is indigó vagy e, csináld meg az Indigó-teszteket!

KLIKK IDE!

Kiemelt

Ez Lehet Az IGAZSÁG?

Galaktikus Tündérmese

IDŐVONAL I.

IDŐVONAL II.

IDŐVONAL III.

A Dualitás Meghaladása

A Dimenzióugrás

A Hét Angyal Tanításai

Szerelem Több Életen Át?

A Halál Mint Születés

Szeretet És Gyógyítás

Éljétek Az Életeteket (Kryon)

A Harcosi Útról

Megszabadulás Az EGO-tól

Ki Az Igazi Isten?

Szíriusz Beavatás

Ezoterika, Titkos Tanok

DNS Változások

Auraszínek Jelentése

A Karma Definíciója

A Karma

Ki Vagyok ÉN?

A TITOK Meditáció

Legújabb cikkek
· Az Egység 12 Tanítás...
· A Grál Üzenet 2. rész
· A Grál Üzenet 1. rész
· SaLuSa Üzenetei, 20...
· Elkerülhetetlen Vált...
Indigó Gyerekek

Álmodó Írása - Indigó vagy nem indigó?

Az Indigó Gyerekek

Az Indigó Gyerekek II.

Az Indigó Gyerekek III.

A Kristály Gyerekek

A Szivárvány Gyerekek

A Gyémánt Gyerekek

Indigó és Kristály Gyerekek II.

Indigó és Kristály Gyerekek III.

Indigo, kristály meg fényküldött

Indigó Gyerekek Összefoglaló

Egy Indigó Önvallomása

Indigók - egy új dimenzió hírhozói ők?

Az Indigók Jellegzetes Tulajdonságai

Miben különböznek az indigók másoktól?

Az Indigókról

Kristály és Indigó gyermekek

Aprószentek - Indigók

kristálygyerekek és angyalok

Kristálygyerekek és a természet

Az indigó-kristály átalakulási krízis

Mit jelent Indigónak vagy Kristálynak lenni?

Az Indigó serdülők és tizenévesek

Rendszerromboló Indigók

A tudatosság fejlődésének úttörői

A Kristály béketeremtők útja

Az Új Gyerekek Üzenete

Indigógyerekek: nehéz állást foglalni

Hiperaktív vagy indigó?

Hiperaktív vagy indigó? II.

Mindent Az indigókról

Indigó a gyermekem!

Lélek-Rajz (Egy Indigótól)

Kis értekezés az Indigóságról

Indigó Esetek - Karsay István írása

Éden a Földön?

Indigó és Kristálygyerekek rejtélye

Indigó felnőtt vagy?

A Kék Csillag Gyerekek

Született zsenik

Indigó Téma - Szkeptikusan nézve

Indigók Szüleinek

Indigó és Kristály gyermekek szülei számára

Indigó és Kristály Gyermekek nevelése

Szerződéseitek Gyerekeitekkel

Túlélő csomag a problémás gyerek szüleinek

Szülő mint tanító

Blog
nbalazs
» 194. levél
nbalazs
» Emberré lenni...
harmony
» A "különleges" gy...
» Békés harcos - Pe...
nbalazs
» Hiszek a szeretet...
nbalazs
» 189. levél
» Elmélkedés Istenről.
nbalazs
» "szatyor"
nbalazs
» Az Ébresztőhívás
» Jézushoz vezető ú...
Online Statisztika
Online vendégek: 1
Online tagok:
Nincsenek online tagok jelen


Regisztrált tagok: 1259
Legújabb tag: An-na

Látogatók ma: 1074
Online látogató: 1
Max. Onlinerekord: 16
Max. napi rekord: 6534
Látogatók tegnap: 1474
Látogatók a hónapban: 51838
Összes látogatók: 118313

Utolsó 24 órában: 
























Utolsó Látogatók
Név: harmony
Csatlakozott: 06.06.07
7 hete
nbalazs Név: nbalazs
Csatlakozott: 24.03.10
320 hete
Név: pity
Csatlakozott: 18.10.07
320 hete
Sunca242 Név: Sunca242
Csatlakozott: 02.01.11
321 hete
Név: lersen
Csatlakozott: 07.12.07
321 hete
189. levél
Olvasva: 259 - Szerző: nbalazs - július 23 2011 10:47:47
 
Kedves Barátom!

Elfogyott a hétfő, elmúlt a kedd is, a szerda mintha nem is lett volna. A csütörtök is hamar elillant, és eltelt a péntek is. Hol van már a szombat édes íze, a leáldozó nap varázsa, a cinkostársunkká lett hajnalhasadás, a reggelig tartó ébrenlét; hova tűnt a hét? Merre járnak a hónapok és az évek? És hová lettek az évszakok? Mindent ural a forróság, ezért a hűvös helyeket keressük, ahol valamilyen enyhülést remélünk. Csőstül jött a meleg. A néhány napja még fáztunk, most meg azt figyeljük, hogy végre mikor kúszik lejjebb a hőmérő higanyszála.

Kedves Barátom!

Mennyi minden összemosódik az ilyen éjszakákon, mikor már éjféltájt akkora csend van, hogy kézzelfoghatóvá válik a semmi, amikor - jobb híján - a bölcs aludni tér, csak a bolond éjszakázik tovább. Mondd meg hát, társam a virrasztásban: mégis, hová lettek az évszakok? Hová tűntek el az évek?
Az ilyen pillanatok varázsa persze hamar elszáll, reggel mindent kezdhetünk elölről. De honnan lesz hozzá erőnk? Nem könnyű annak, aki tisztán akar élni. Bíznia kell abban is, hogy vannak, akik hasonlóan gondolkodnak, mint ő, és egyszer rájuk bukkan. Ehhez azonban elő kell merészkednie kényelmes, biztonságot is jelentő zárt köreiből, megismerni más embereket, új közösségeket, olykor eltérő értékrendeket is.
Amikor valaki megszületik, még senki sem gondol arra, hogy egy gyerekkel mi minden történhet. Mindenki azt hiszi, hogy mosolygó, gyönyörű, szófogadó és sikeres lesz. Az élet azonban nem ilyen. Igenis, föl kell készítenünk a kudarcokra, arra, hogy sokszor kell a vereségből fölkelünk. Ez nem tragédia. Az élet sok értékét csak akkor vehetjük észre, ha kiütöttek bennünket, és a földre kerülünk. Mindenekelőtt a családi, majd az iskolai nevelés során kellene erőt adni a kudarc elviseléséhez, anélkül, hogy túlzó félelmet ébresztenénk. A hazai nevelés rákfenéje, hogy a gyerekeket kizárólag a sikerre készítjük föl, a kudarcra, az összeomlásra és az újrakezdésre nem. Ennek az a következménye, hogy már első bukás után sem tudnak felállni. Keserűségükben ezért akár kárt is tehetnek magukban, vagy úgy nekiindulnak, hogy a világ másik végén kötnek ki. Sok ifjú ismerősöm látta már annyira sötétnek és reménytelennek a hazai helyzetet, hogy végleg külföldön keresett boldogulást.
Vajon miért nem segíthetünk rajtuk? Talán azért, mert a magunkon se tudunk. Mert igazából saját vágyainkkal, álmainkkal, gondolataival sem vagyunk tisztában. Hiányzik az a megtermékenyítő csend, amely módot ad arra, hogy önmagunkba nézhessünk. Mert az első lépés mások felé belső útjainkon át vezet, a felebarátomat csak úgy szerethetem meg, ha önmagammal is békét kötök.

Kedves Barátom!

A balga természet hiába mutat mást, tudom, hogy vannak évszakok: nyáron születtem; egy csöppet meghaltam minden télen; a tavaszi zápor mosta le lelkemről az ólmos szürkeséget; az ősz pedig mindig elvette tőlem szerelmeimet. Mondom neked: igenis volt hó és napsütés, mennydörgés és vakító nap, csodás, azúrkék ég, hancúrozás a szűz havon, ősszel pedig nyíló virágok között a mezőn. Felmásztunk a rügyeit bontó fákra, hogy elérjük a ragyogást, magunkba zártuk a tavaszi zsongást - amiből még fázós téli estékre is jócskán maradt.
A tenger partjáról néztük a messzeséget, és kamasz lelkünkkel komolyan hittük: ránk is vár valami szép ott túl a nagy vízen, a beláthatatlan jövőben. Az évek során megtanultuk: a nagy vizek nagy álmoktól, tán boldogabb és jobb világtól választanak el. Ez a nagyon egyszerű felismerés arra késztetett, hogy átértékeljük apró létünk fontos dolgait. De megmaradt nekünk a Balaton, meg a Duna, szívem egyik nyugalmas csücskében, talán örök időkre, ott van elrejtve a Tisza. De most mégsem tudom: hova lettek a hét napjai, a hónapok, az évszakok? Hová mentek el az évek?
Mit is akarok én, együgyű lélek: a világban háború és fájdalom; a politikában mocskolódások; kiválasztottak és leértékeltek; csalás és embertelenség; hajléktalanok és éhezők. A másik oldalon a pillanat sztárjai, üres lelkű celebek, meg a bankszámlájuk által felemelkedett senkik. Rohanás talmi értékek után, tömegek manipulációja, butítás és félrevezetés. Alkohol, drog: menetelés az átmeneti vagy örök pokolba.
Bizony mondom, a hét napjai összefolynak, mert percnyi az életünk ezen a talpalatnyi földön. Az emberiség iránti tehetetlenség miatt a világegyetemben keressük az értelmes lényeket. Hiszen az értelem az, amely legkevésbé alakítja a világunkat. Helyette fogat fogért, barátot pénzért. Szemet szemért, ígéreteket hívekért. Rasszista ideológiákat sulykolnak fiatal, éretlen agyakba. Lám, így formálódik a jövő nemzedék. Azaz, deformálódik.
Talán már nincs is, aki velünk virraszt. Aki esendő akar maradni egy pokoli világban, ahol az értelmetlenség szüli a cselekvést, ahol már senki nem is keresi egyszeri földre szállásunk alapvető igazságait. És mégis azt hiszem: egyszer, egy csodás őszi alkonyaton még átölelnek a fák rozsdavörös lombjai, lélegzethez jutunk tengermély fájdalmunkban, és kievickélünk a megénekelt túlsó partra. A tomboló kánikula után a nyári zivatarban remegő fák hárfa-zenéjére ébredünk, és nem lesz többé útitársunk a magány. Újra megnevezzük és megszeretjük akkor a hét minden napját, áhítattal ejtjük ki a hónapok nevét, megérezzük az évszakok illatát és a gyümölcsök ízét.

Kedves Barátom!

Nyáron születtem, minden tél hozott egy kis elmúlást, az őszbe vesztek szerelmeim, tavaszi záporban bandukoltam a magam választotta hitem felé. Ezért hát nem csap be az álnok természet; jól tudom, vannak évszakok. Csak azt nem tudom, merre, hol keressem őket? Milyen magasságokban találkozik a múlt és a jövő, hogy fejem fölött kezet fogjanak, és ne bántson, ami már elmúlt, ne féljek attól, ami jön. Hogy az évekre, évszakokra gyermeki mosollyal ismét rácsodálkozhassak. Virrasztó társam, válasszunk magunknak évszakot. Talán akkor már senki sem lophatja el a hitünket és az álmunk.
Sajnos, manapság szinte mindenki magányosnak érzi magát, sok ember között is egyedül. Így született meg ez a különös, de kifejező szókapcsolat: magányos tömeg. Ez a modern társadalom olvasztótégelyében létrejövő furcsa, de jól formálható massza, amely a kiszorítja a szerves, hagyományaikat őrző közösségeket. Részben objektív történelmi folyamatok alakítják, részben pedig az ilyen-olyan üzleti érdekek, amelyek elvezetnek a ruházkodás, az étkezés, végül a gondolkodás és a viselkedés uniformizálódásáig.
A sokféle vívmány, ezernyi találmány megkönnyíti az életünket, és hallatlan mennyiségű információval is ellát bennünket. Jóformán mindent megtudhatunk a világról, a többi emberről, de ez nem összeköt velük, inkább elválaszt tőlük. Micsoda képtelenség, hogy elzárkózó, magányos páriává silányít bennünket a társadalom, miközben annyi minden a többi emberhez köt! Alig lehetne bennünket egy szál magunkban meghatározni, hiszen ezernyi szállal függünk egymástól. Nem felnőtt, felelősen gondolkodó állampolgárok szövetségévé alakul a társadalom, hanem egységes fellépésre képtelen, csupán statisztikai adatokban megjelenő, arctalan sokasággá.

Kedves Barátom!

Saját esendőségünket a legnehezebb elviselni, még ha hajlamosak is vagyunk túl sok mindent megbocsátani magunknak. Már múlandóságunk gondolata is nagy teher, hát fiatalságunk elvesztése, s a gyorsan múló évek egyre növekvő súlya. Ráadásul az ifjúság sajátos kultuszát éljük, noha világszerte növekszik az idős emberek száma. A korosodó társadalomban az újságok címoldalán, a televíziók képernyőjén már csak a fiatal arcok és testek a vonzóak. Pedig idős korunkban teljesíthetjük ki önnön létezésünket. Akkor nem tűnnek el hiába a napok, a hetek, a hónapok és az évek. Akkor lesznek újra évszakok: a nyár, amikor megszülettem, a tél, amely zimankót hoz és mindig egy kis elmúlást, az ősz, amelybe belevesznek szerelmeim, és a tavasz, amelynek könnyű záporában ázva bandukolok a teljesség felé.

Szeretettel üdvözöl: barátod

forrás: http://www.szenti...-189-level
Hozzászólások
#1 | harmony - július 24 2011 00:33:38
Ez már akkor is nagyon tetszett mikor először olvastam, mikor megemlítetted, a szerző remekül bánik a hasonlatokkal, szavakkal.. ez a cikk valami olyasmit fog meg, ami a mai világból kiveszett, valamit ami fontos és robosztus változást hozhatna... Ezt nagyon hiányolom sokszor, de most egy picit újra eljött ennek a hangulata. Pedig választhatnánk mi (emberek) azt is, hogy mindig tudatában legyünk ezen érzéseknek, mindig emlékezzünk rá és megéljük! A szépség rengeteg helyen jelen van, csak a sok szenvedés miatt és az emberek "vaksága miatt", valahogy elsiklunk az időtlen dolgok mellett.... pedig az örökkévaló szépség, harmónia, egyensúly és szeretet mindenkiben ott van talán, és mindenhol. A szélben a levegőben, a virágokban (;-)), a pirosló Napban, a felhőkben (;-)), még a hétköznapi rohanásban is ;-). Talán jobban fel kéne nyitni a szemünket, (mondom magamnak - magamban), hogy több öröm érjen, hogy megértsük az Egész lényegét. Köszönet ezért a megfogalmazott gondolatsorért, szinte bele remegtem a gyönyörtől :-) (Nem irónikusan!). :-)
#2 | nbalazs - július 24 2011 20:12:57
Márti!
Rám is hasonlóan hat az írás, örülök, hogy tetszik! Ez a 189., tehát van még ott bőven ahonnét bemásoltam. Smile
Bizony az embereken (csak az embereken) múlik, hogy mit látunk meg abból a szépségből és csodából ami körülvesz bennünket. Bárcsak többen megértenék (akarnák megérteni) mindezt..
#3 | harmony - augusztus 12 2011 16:12:09
Sokszor valóban elfeledjük azt, hogy a Termtő mennyi szépséggel ajándékozott meg... kezdve a teremtett világtól a belső érzéseken keresztül egészen a Lélek mélyéig. Szenvedés van és volt és lesz, de ha igazán vágyjuk a jót, a boldogságot akkor Isten nem rest meglátogatni bárkit aki kéri az ő segítségét! Mindig jelen van, bár van hogy nem érezzük.... de olyankor amikor a legnagyobb szükségét szenvedjük, sikerül végre meglátni :-) bárcsak ezt tartósan magunkban tudnánk "raktározni" hosszú ideig, akár örökre ;-) Azt kívánom mindenkinek, aki szenved vagy fájdalma van hogy kérje a Teremtőt a segítségét, szívből, Lélekből és akkor el fog jönni és segít - ez ilyen rendben fog történni! :-)
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

© 2007 - 2008 by Elactos
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése
Hírlevél
Ha fel szeretnél írtakozni előbb regisztrálj az oldalon.
Szent Geometria

Partner oldal

Kiemelt Linkek

 Dimenzió Üzenetek

 Eseményhorizont

Linkcsere Partnerek

 Szabadság Szárnyai

 Lélekvándor.hu

 EMF Kryon

 Star Trek Portál

 Fénysugarak Oldala

 Kristályintelligencia

 OrfeoSzínház

 Energiagyogyaszat

 kristalycentrum

 Adamus-Saint-Germain

 Shaumbra Oldal

 Hivatalos Kryon Oldal

 Espavo Oldal

 Istennotemplom.com

 Istenno.com

 Titkos Tudás Tárháza

 Emberangyalok Oldala

 Angyalemberek Oldala

 Beszélgetések Istennel

 Eseményhorizont

Indigó Linkek

 Indigo.eoldal

 Indigó Gyermekvilág

 Csillagszülött Oldal

 Indigok.hu

 Indigó Levelezőlista

 Indigokör

 Indigogyerekek.lap

Szavazás
Szereted a REND-et?

igen, nagyon szeretem!
igen, nagyon szeretem!
57% [4 Szavazat]

szükség van rá
szükség van rá
29% [2 Szavazat]

Rendmániás vagyok ;P
Rendmániás vagyok ;P
14% [1 Szavazat]

én a káoszt szeretem
én a káoszt szeretem
0% [0 Szavazat]

hm........................
hm........................
0% [0 Szavazat]

Szavazatok: 7
Szavazáshoz be kell jelentkezni
Elindult: 25/05/2011 23:20
Lezárult: 28/09/2017 16:38

Archívum
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

30-08-2011 23:10
Nem csukhatjuk be a szemünket, mintha minden ok lenne a világban. A rossz dolgokról is tudnunk kell. Mindenről ami minket érint...

30-08-2011 05:06
Niniveia írtam privát üzenetet neked itt a portálon.

28-08-2011 23:02
köszönöm, ötletek is jöhetnek, meg bármi! Egyenlőre még gondolkozom hogy is kezdjek hozzá...

28-08-2011 22:16
Szivesen segitek.

28-08-2011 20:59
Bárki aki motivációt érez hogy segítsen a felkerülő anyagok összegyűjtésében vagy esetleg írásában, az bátran írjon! A lényeg a Szeretet témája.

28-08-2011 20:25
Bár az biztos hogy nagy munka lesz....

28-08-2011 20:24
Kedves Niniveia! Elkezdtem az oldal átalakítását, egy olyan oldallá, amilyenné eredetileg kellett volna terveznem. Leszedem a sok cikket, meg ami nem idevaló. Szeretném teljesen átalakítani.

27-08-2011 22:59
A REND nem azt jelenti hogy minden olyan mint amilyennek ti elképzelitek... Az Isteni REND-nek helyre kell állnia!

12-08-2011 16:17
Szép napot kívánok mindenkinek! Már régen tettem be hasonló hozzászólást :-)

24-07-2011 12:47
Smile